Mit várunk a Doppler-géptől? Részvétet? Együttszenvedést? Vagy puszta érzelmi ráhatást? Feláldozzuk-e a protestáns felelősségvállalást a moralizálás oltárán? A szívhangrendelet elsősorban nem arra kérdez rá, hogy mit gondolunk az abortuszról, hanem arra, hogy miként állunk a communióval. A műszer az életjelet érzékelhetővé, hallhatóvá teszi. Amikor azonban ettől a tapasztalattól belső belátást,…
Tanulmány
Egy újabb püspökválasztás közepén érdemes feltenni a kényelmetlen kérdést: mennyire református valójában a Magyarországi Református Egyház hierarchikus működése? Hogyan lett a református önértelmezés mellé ennyire erős püspöki és esperesi hatalom, és milyen történeti reflexek tartják fenn ezt a rendszert ma is? A 16. század szuperintendenseinek és espereseinek története meglepően ismerős…
Nem kőbe vésett szabály ugyan, de gyakran azt érdemes vezetővé tenni, aki nem akar az lenni. Ézsaiás, Jeremiás, Ámósz, Augustinus, Ambrus, Tours-i Márton – sorolhatnánk a példákat a Bibliából és az egyháztörténetből az elhívása elől menekülő, vonakodó jelöltekre. Mi viszont mintha elfelejtettük volna ezt a hagyományt. A református püspökválasztás már…
A tanulmány az egyházi hitelességi válság kontextusában vizsgálja a bizalom és a bizalmatlanság teológiai kapcsolatát. Abból indul ki, hogy a keresztyén közösségekben tapasztalható hatalmi visszaélések, a feltétel nélküli lojalitást elváró működésformák és a bizalom intézményi torzulása szükségessé teszik a bizalom fogalmának újragondolását. A tanulmány antropológiai és etikai megközelítésben elemzi a…
Az egyháztörténet során újra és újra megfigyelhető, hogy a válságos időszakok a keresztyénség olyan mélységeit hozzák felszínre, amelyek a stabilitás korszakában rejtve maradnak. A tanulmány ezt a mintázatot követi végig a magyar reformáció történetében: hogyan formálták az egyház életét a történelmi kataklizmák, az anyagi kiszolgáltatottság és a politikai hatalomhoz fűződő…
Az identitás fogalma konjunktúráját éli. Az identitáspolitika, illetve a kollektív identitásképzés igénye a politikai hatalomgyakorlás stratégiai eszközévé vált a modern társadalmak kontextusában. Közben a reformátori egyházak önértelmezése számára már nem annyira a dogmatikai-hitvallási és liturgikus hagyományok vagy különbségek a meghatározók, hanem a szociokulturális környezetbe való belegyökerezés ‒ és az ebből…
Az egyházi közbeszédben és az egyéni hitéletben is gyakran úgy képzeljük, mintha az egyház és a vallás valamiképpen a világi kultúrán és társadalmon kívül helyezkedne el. Cikkében Tóth Sára Paul Tillich kultúrateológiájának bemutatásán keresztül vallás és kultúra kapcsolatának egy árnyaltabb, a dualisztikus szétválasztást elkerülő értelmezését kínálja. Tillich szerint a vallás…
A tanulmány a protestantizmus és a modern politikai ideológiák kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel a liberalizmus és a konzervativizmus protestáns teológiai gyökereire. Amellett érvel, hogy a lelkiismereti szabadság és a közösségi igazodás hangsúlyai egyaránt visszavezethetők protestáns hagyományra, és máig meghatározzák az egyházi és társadalmi vitákat. A szerző a magyar református egyház…