Zalatnay István levelét azért közöljük a théma21-en, mert olyan kérdéseket vet fel, amelyek nemcsak egy konkrét felkérésre vagy egyetlen szerkesztőségi…
Kodácsy Tamás felkérő levele Zalatnay Istvánhoz Kedves István! Szeretettel kérünk arra, hogy a thema21-be írj egy teológiai reflexiót a most…
A tanulmány az egyházi hitelességi válság kontextusában vizsgálja a bizalom és a bizalmatlanság teológiai kapcsolatát. Abból indul ki, hogy a keresztyén közösségekben tapasztalható hatalmi visszaélések, a feltétel nélküli lojalitást elváró működésformák és a bizalom intézményi torzulása szükségessé teszik a bizalom fogalmának újragondolását. A tanulmány antropológiai és etikai megközelítésben elemzi a…
Max Weber híres elmélete szerint a modern kapitalizmus kialakulásának egyik fő mozgatója a protestáns etika volt. Ez vajon azt jelenti, hogy a kapitalista gazdasági és társadalmi rendszer teológiailag igazolható? A szerző szerint egyáltalán nem, sőt, a kapitalizmust inkább a bűn következményének tarthatjuk. Meghatározó sajátossága ugyanis a folyamatos növekedés igénye és…
Az egyháztörténet során újra és újra megfigyelhető, hogy a válságos időszakok a keresztyénség olyan mélységeit hozzák felszínre, amelyek a stabilitás korszakában rejtve maradnak. A tanulmány ezt a mintázatot követi végig a magyar reformáció történetében: hogyan formálták az egyház életét a történelmi kataklizmák, az anyagi kiszolgáltatottság és a politikai hatalomhoz fűződő…
A szöveg Fabiny Tamás és Gégény István cikkeire reflektálva a bibliai szövegek és fogalmak politikai használatának kulturális összefüggéseivel foglalkozik a Dávid és Góliát metafora példáján. A problémát három szinten – a bibliai szöveg teológiai értelmezése, az ennek alapján létrejövő kulturális mintázatok és politikai alkalmazások – tárgyalja, és felhívja a figyelmet…
Az identitás fogalma konjunktúráját éli. Az identitáspolitika, illetve a kollektív identitásképzés igénye a politikai hatalomgyakorlás stratégiai eszközévé vált a modern társadalmak kontextusában. Közben a reformátori egyházak önértelmezése számára már nem annyira a dogmatikai-hitvallási és liturgikus hagyományok vagy különbségek a meghatározók, hanem a szociokulturális környezetbe való belegyökerezés ‒ és az ebből…
Újra kellene éleszteni a -t? Ez a kérdés először négy éve vetődött fel bennem egy konferencián, amikor világossá vált számomra,…
Az anyaszentegyház örök, ahogyan a Heidelbergi Káté 54. kérdés-feleletében áll: „a világ kezdetétől a világ végezetéig” gyűjti Isten fia a…
Az egyházi közbeszédben és az egyéni hitéletben is gyakran úgy képzeljük, mintha az egyház és a vallás valamiképpen a világi kultúrán és társadalmon kívül helyezkedne el. Cikkében Tóth Sára Paul Tillich kultúrateológiájának bemutatásán keresztül vallás és kultúra kapcsolatának egy árnyaltabb, a dualisztikus szétválasztást elkerülő értelmezését kínálja. Tillich szerint a vallás…