Jellemző ránk, hogy két kategóriára osztjuk az emberiséget: „mi” és „ők”, és az „ők”, vagyis a másik csoport fenyegető „miránk” nézve. Az ember ezért nem csak fizikai, hanem lelki elválasztó falakat is épít, amelyekkel identitását kívánja megvédeni. Az Efezusi levél szerzője a zsidó- és a pogánykeresztyének viszályára célozva fejti ki,…
Szerző: inhoff.gergo
Kedves István! Köszönöm, hogy ilyen őszintén és részletesen megosztottad gondolataidat. A szoborállítással kapcsolatos teológiai meglátásaidat fontosnak tartom, örülök, hogy a nyilvánosságnak szánt leveled teljes egészében megjelenhet, mert olyan teológiai szempontokat fogalmaz meg, amelyek túlmutatnak magán a szoborügyön. A személyemet érintő megjegyzéseidre nem akarok vitatkozva reagálni, de megrökönyödésemet szeretném jelezni. Az elmúlt években nemcsak szakmai, hanem személyes szinten is komoly megpróbáltatásokat éltem át. Közvetlenül a kegyelmi ügy után az önkormányzati választási kampány során engem, a családomat és a gyülekezetemet is érintette a Balog Zoltánhoz kapcsolódó nyilvános lejáratás. Püspök Úr a kegyelmi ügyben tanúsított magatartását és döntését nyilvánosan is kritizáltam, ami miatt…
Zalatnay István levelét azért közöljük a théma21-en, mert olyan kérdéseket vet fel, amelyek nemcsak egy konkrét felkérésre vagy egyetlen szerkesztőségi döntésre vonatkoznak, hanem a théma21 önértelmezését is érintik. A levél élesen fogalmaz, több ponton bírálja a lap névválasztását, a korábbi Thémához való viszonyát, valamint a szerkesztőség egyes tagjait. Ezek helyenként vitatható, személyes és bántó megfogalmazások. Mégis úgy gondoljuk, hogy a bennük megjelenő kérdésekre nem elég hallgatással vagy elutasítással válaszolni. A levél közlése nem jelenti azt, hogy a théma21 szerkesztősége azonosul annak minden állításával, minősítésével vagy hangvételével. Azt viszont jelenti, hogy komolyan vesszük a levél által felvetett kérdéseket. Protestáns nyilvánosságot ugyanis…
Kodácsy Tamás felkérő levele Zalatnay Istvánhoz Kedves István! Szeretettel kérünk arra, hogy a thema21-be írj egy teológiai reflexiót a most avatandó Tőkés László-szobor kapcsán. Kérésünknek különös súlyt ad, hogy az erdélyi gyülekezetben végzett szolgálatod révén is személyes tapasztalataid vannak arról az egyházi és társadalmi közegről, amelyben Tőkés László szolgálata meghatározó szerepet játszott. Úgy gondoljuk, hogy éppen ezért olyan szempontokat tudnál megfogalmazni, amelyek túlmutatnak a napi politikai vagy egyházi értelmezéseken. A szoborállítás önmagában is érdekes teológiai kérdéseket vet fel. A szobor rendszerint emléket állít valaminek, ami már lezárult, ami történeti távolságba került. Emlékművet általában akkor emelünk, amikor egy életút vagy történelmi…
A tanulmány az egyházi hitelességi válság kontextusában vizsgálja a bizalom és a bizalmatlanság teológiai kapcsolatát. Abból indul ki, hogy a keresztyén közösségekben tapasztalható hatalmi visszaélések, a feltétel nélküli lojalitást elváró működésformák és a bizalom intézményi torzulása szükségessé teszik a bizalom fogalmának újragondolását. A tanulmány antropológiai és etikai megközelítésben elemzi a…
Max Weber híres elmélete szerint a modern kapitalizmus kialakulásának egyik fő mozgatója a protestáns etika volt. Ez vajon azt jelenti, hogy a kapitalista gazdasági és társadalmi rendszer teológiailag igazolható? A szerző szerint egyáltalán nem, sőt, a kapitalizmust inkább a bűn következményének tarthatjuk. Meghatározó sajátossága ugyanis a folyamatos növekedés igénye és…
Az egyháztörténet során újra és újra megfigyelhető, hogy a válságos időszakok a keresztyénség olyan mélységeit hozzák felszínre, amelyek a stabilitás korszakában rejtve maradnak. A tanulmány ezt a mintázatot követi végig a magyar reformáció történetében: hogyan formálták az egyház életét a történelmi kataklizmák, az anyagi kiszolgáltatottság és a politikai hatalomhoz fűződő…
A szöveg Fabiny Tamás és Gégény István cikkeire reflektálva a bibliai szövegek és fogalmak politikai használatának kulturális összefüggéseivel foglalkozik a Dávid és Góliát metafora példáján. A problémát három szinten – a bibliai szöveg teológiai értelmezése, az ennek alapján létrejövő kulturális mintázatok és politikai alkalmazások – tárgyalja, és felhívja a figyelmet…
Az identitás fogalma konjunktúráját éli. Az identitáspolitika, illetve a kollektív identitásképzés igénye a politikai hatalomgyakorlás stratégiai eszközévé vált a modern társadalmak kontextusában. Közben a reformátori egyházak önértelmezése számára már nem annyira a dogmatikai-hitvallási és liturgikus hagyományok vagy különbségek a meghatározók, hanem a szociokulturális környezetbe való belegyökerezés ‒ és az ebből…
Újra kellene éleszteni a -t? Ez a kérdés először négy éve vetődött fel bennem egy konferencián, amikor világossá vált számomra, hogy a hitüket komolyan vevő, művelt protestáns értelmiségiek — akik saját tudományterületükön gyakran kiemelkedő munkát végeznek — egyre ritkábban szólalnak meg teológiai kérdésekben. Nem érzik a felhatalmazást? Nem találják a nyelvet? Vagy egyszerűen nem látnak olyan közeget, ahol érdemes volna megszólalniuk? Miközben az egyetemes papságot valló protestáns egyházak teológiai önértelmezésükben továbbra is hangsúlyozzák a laikus felelősséget, az értelmiség egyre kevésbé formálja az egyházi gondolkodást. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az egyház fokozatosan elveszíti párbeszédkészségét, és tehetetlenségében sokszor valamiféle erkölcsi csendőrszerepben…